NRS : [ SZOLÁR RENDSZEREK : ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ]
Aktuális gondolatok a napenergia felhasználásáról
Jelen tanulmányunk elkészítéséhez az interneten hozzáférhető forrásokból, cikkekből és elemzésekből készítettünk összefoglalást.
A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energia-szükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan, vagy bizonyos gyakorisággal fordul elő a természetben. A Nap sugárzásából nyerhető napenergia több ezer éve ismerős az emberiségnek. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Nap ból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára.
A megújuló energiaforrásokból nyert energia ma az emberiség teljes energiafogyasztásának csak 7%-a, ezen belül a napenergia hasznosítása csak 1%-a a teljes megújuló energiamennyiségnek!
Ha megnézzük az EU napenergia piacát és ezen belül jelenleg működő napelem rendszerek teljesítmény szerinti megoszlását, akkor azt kapjuk, hogy első helyen Németország áll 47%-kal. második helyen Nagy-Britannia 14%-kal és harmadik helyen Ausztria 12%-kal (!). Teljesen egyértelmű, hogy a felhasználási fokot jelenleg nem a klimatikus feltételek, hanem az adott ország technikai fejlettségi szintje, a kormányok környzettudatos energiapolitikája és az ipari cégek és magánemberek környezettudatos hozzáállása határozza meg.
A napelemes energiatermelő rendszerek elterjedésének egyik gátló tényezője azok 10 év fölötti megtérülése. A jelen gazdasági környezetben a beruházók költségeik rövid távú megtérülésével számolnak holott nincs messze az az idő, amikor szemléletünk gyökeres megváltoztatására lesz szükség.
Az már most látható, hogy azok a beruházók – legyen szó makro vagy mikrogazdasági szereplőkről -, akik már most felismerik ennek a fontosságát, egyrészt óriási lépéselőnyhöz jutnak, másrészt lökést adnak a megújuló energiaforrások felhasználási elterjedésének.
Ezekre a tudatos szereplőkre mindannyiunknak nagy szükségük van és az emellett felsorakoztatható szempontok rendkívül sokrétűek.
A magyar áramtermelés komoly gondokkal nézhet szembe a jövőben, hisz több régen épült erőművet kell majd kivonni a termelésből az elkövetkező 15 évben. A 90-es évek óta majdhogynem csak gázzal fűtött erőművek épültek, így az áramtermelés forráshasználatában mára már abszolút domináns szerepet tölt be a földgáz, ami igen komoly biztonságpolitikai kockázattal jár Magyarországra nézve. Különösen nagy arányban telepítettek kis teljesítményű gázmotoros, illetve gázturbinás erőműveket, amelyek kapcsolt hő- és villamosenergia- termelésük esetén hasonló támogatásban részesültek (és részesülnek), mint az alapvetően környezetbarát módon, megújuló erőforrásokat hasznosító egységek. Alapvető cél a gázkitettségünk csökkentése, amire jó lehetőség a zöldenergia előretörése.
A prognózisok szerint a jelenlegi erőműpark egyelőre képes ellátni a feladatát, de 2025-re már korántsem lesz ennyire rózsás a helyzet. Nem véletlen, hogy a Parlament szokatlan egyetértésben adta meg a Paksi Atomerőmű bővítésének elvi engedélyét, hisz a várakozások szerint komoly kapacitáshiány mutatkozhat a magyar áramtermelésben. A hazai erőművek átlagéletkora 24 év, de ha csak a nagyobb erőműveket tekintjük - amelyek egyébként a magyar áramtermelés összteljesítménynek a 85%-át teszik ki -, akkor még elkeserítőbb a helyzet.
A nagy teljesítményű blokkok közül jó néhány ki fog esni a jövőben, amelyek pótlásáról gondoskodni kell. A válság nem egy számítást írt már felül, így most eltérőek a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy pontosan mekkora kapacitás telepítésére lesz szükség 2025-ig, de egy biztos: komoly beruházások várnak az iparágra.
A korábbi 6-7000 MW-os jóslatok helyett, mostanság inkább egy enyhébb, 4-5000 MW-os kapacitásteremtés szükségességét látják a legtöbben. A prognosztizált hiány nagy része a kiöregedett erőművek kivonásából származik majd, valamint komoly esély van rá, hogy a most elérhető importkapacitások is beszűkülnek a jövőben. 2008-ban az éves áramfogyasztásunk közel 10%-át biztosítottuk külföldről, az import főként Szlovákiából és Ukrajnából származott, míg a legfontosabb exportpiacaink Szerbia és Horvátország voltak.
Érdemes még számolni egy kismértékű, 1-2%-os éves fogyasztásnövekedéssel is, hisz Magyarország a viszonylag kisebb áramfogyasztású országok közé tartozik, így várhatón - amint a világgazdaság ismét növekedési pályára áll - emelkedni fog az áramhasználat is.
A fogyasztási adatok alapján egy közel 6%-os visszaesés érzékelhető a magyar piacon a gazdasági válság hatására. Az éves magyar áramfogyasztás tavaly már meghaladta a 40,000 GWh-át, amelynek forrását legnagyobb részt a klasszikus hőerőművek szolgáltatták, valamint szintén nagy szerep jutott az atomerőműnek is. E közcélú erőművek termelését egészítette ki az imént tárgyalt import, valamint az ún. kooperáló erőművek (alapvetően saját, ipari célra termelő erőművek, amelyek együttműködnek a közcélú hálózattal) termelése. Az ellátás bázisát Paks és a Mátrai erőmű adják, az ún. menetrendtartásért pedig a Dunamenti és a Tiszai erőművek felelősek. Ezek azok, amelyek teljesítményük változtatásával lekövetik a fogyasztói igények változását. A rendszer harmadik eleme a gyorsan indítható, kizárólag a csúcsidőszakban termelő erőművek, legtöbbször gázmotorok, gázturbinák.
Méret szerint összehasonlítva körülbelül 15-20 nagyobb erőművet tartanak számon a hazai rendszerben, ezek azok, amelyek az összes áramtermelő-kapacitás 85%-át biztosítják. A kis-, illetve nagyerőművek közötti határvonal egyébként 50MW beépített teljesítménynél van meghúzva a hatályos jogszabályok szerint, ennek főként az engedélyeztetésnél és a működés során van jelentősége. A kiserőműveket üzemeltető társaságok száma 2008-ban 233 volt, de ezek összesen csak 1361 MW beépített kapacitással rendelkeztek, a nagyok közel 7800 MW-jához képest, vagyis az átlagos teljesítmény a kiserőműveknél igen alacsony.
Korántsem elhanyagolható, hogy az erőműveink milyen elsődleges energiaforrást használnak az áram előállítására, hisz hazánk meglehetősen mostoha helyzetben van az ásványkincsek birtoklása terén, ezért alapvetően egy kiegyensúlyozott forrásszerkezetre lenne szükségünk, diverzifikált beszerzési lehetőségekkel. Hát, nem pont ez a helyzet...
Nem felelünk meg az energetikai kihívásoknak. Magyarország felkészületlenül áll a következő évtizedek energiapolitikai kihívásai előtt, miközben kiszolgáltatott helyzetben van: energiafüggősége magas, gazdasági mozgástere kicsi, zöldenergia-potenciálja lényegesen alacsonyabb a többi kelet-közép-európai régiós országénál.
A többek között Martonyi János volt külügyminiszter által alapított Constellation Energy Institute (CEI) energetikai tanácsadó cég igazgatója, Orbán Anita úgy véli, hogy Magyarország az energiaellátás tekintetében az egyik legkiszolgáltatottabb a régióban.
Az elemzés megállapítja, hogy "mára jelentősen leamortizált infrastruktúra miatt és az egyre növekvő energiaigények kielégítése érdekében a közeljövőben jelentős beruházásokra lesz szükség az energiaszektorban". Az elemző hozzátette: elsősorban a termelőberendezések elavultságára gondolt, de hiányzik a nemzetközi összeköttetés is a magyar gázhálózattal.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra 13 százalék megújuló energia a teljes energiafelhasználáson belül, és ez az egyik legalacsonyabb vállalás az unióban. Jelenleg az ország az 5,1 százalékos részaránynál tart, ami elmarad a tervezettől.
Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat, szakértői becslések szerint több mint 6 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a megújuló energiára épülő infrastruktúra területén, de ez - az államadósság jelenlegi szintjén - nem reális. Ez megkérdőjelezi, hogy a magyar állam be tud-e egyáltalán fektetni a jövő szempontjából stratégiai fontosságú energetikai beruházásokba.
Területi fekvését tekintve Magyarország alkalmas naperőművek üzemeltetésére, a hatékony időszak relatíve hosszú, március és október közé esik. Földrajzi adottságaink biztosan jobbak, mint pl. Nagy-Britanniáé, aki pedig a második helyen áll jelenleg a naperöművek területén.
Szomszédunkban, Romániában is komolyan veszik az energiafüggőség és a környezetterhelés csökkentését. A minap látott napvilágot az új pályázati rendszerük, amely a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználását célozza. A támogatási program célja, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, a környezet szennyezését, összhangban az Európai Unió célkitűzésével, amely szerint az EU-ban 2020-ra a megtermelt energia húsz százaléka megújuló természeti forrásokból kell származzon.
Ha csak a napenergia közvetlen villamos energiává alakítását nézzük (naperőmű), akkor az EU előirányzat a jelenlegi működő 800 - 1000 MW kapacitásról 2014-re 5000 MW összkapacitást irányoz elő.
Nálunk északabbra – így besugárzott energiát tekintve rosszabbul - álló országok sokkal nagyobb mértékben hasznosítják már a napenergiát, mint hazánk. Ebben, mint láttuk, az európai éllovas Németország.
Nagy-Britannia is ugrásszerűen akarja növelni az áramtermelésben a megújuló energiaforrások arányát és az áram harmadát szándékozik megújuló energiaforrásból termelni 2020-ra. Ez azt jelenti, hogy a felhasznált áram 30 százalékát fogják 2020-ra megújuló forrásból előállítani, további 10 százalékát pedig nukleáris vagy más tiszta erőművekben.
Hazánkban, gazdasági helyzetünkre való tekintettel elsősorban az egyedi felhasználók és a gazdasági élet szereplői tudnak aktív szerepet játszani a technológia mielőbbi meghonosodásában és elterjesztésében. Az ország gazdasági ereje nem valószínűsít nagyberuházásokat, viszont a magyarországi tőkeerős vállalkozások és a napenergia hasznosítására szakosodott szakcégek által kifejtett erőfeszítések sokat tehetnek azért, hogy az emberiség végleg megszabaduljon a globális felmelegedést előidéző szénerőművektől és más hagyományos energiaforrásoktól.
Cégünk partner mind az általános naperőművi megoldások (on-grid rendszerek), mind pedig a szigetüzemű (off-grid rendszerek), ezen belül speciális vegyes (hálózati és szolár) üzemű és a konkrét feladatra méretezett berendezésekkel kapcsolatos méretezési igényeket meghatározó tanácsadásban, tervezésben és kivitelezésben egyaránt. Az egyik legjobb referenciákkal rendelkező és nagy tapasztalatok birtokában lévö német partnercéggel kooperálunk, csak kiváló minőségű, minősített alkatrészeket használunk.
Az energiatakarékosság egyik fontos területe a létesítmények világítási energiafelhasználása. Ezen a területen egyedi technikai megoldásokkal és világítási eszközökkel rendelkezünk, akár együttműködő szolár rendszerrel közösen.
Keressen fel bennünket, hogy megismerjük elképzelését, igényeit, és közösen kialakítsuk az Ön létesítményében legjobben alkalmazható szolár energiahasznosító megoldást.